Királyszállási elágazóban volt a gyülekezés.
Páran a 7 órási busszal mentünk fel és tettünk egy rövid
kört.
De szerét ejtettem a lekopott jelzéseink pótolni. Még 2011-ben
festettük fel, de a virágoskőris nem szívleli, teljesen lepörgött. Ideiglenesen
vékony műanyag lapokat helyeztem fel.
Várberek
Majd kezdtek gyülekezni a túratársak. Sokan, sokfelől és többen
kutyukkal.
Várpalota, Pétfürdő, Székesfehérvár, Zánka, Balatonalmádi, Veszprém, Oroszlány,Öskü
18-an voltunk és 5-6 kutyánk
Most nem a szokásos irányban, a műúton indultunk el, hanem
egy völgybe kezdtünk leereszkedni, hogy a túloldalán Közép berek mellett
bukkanjunk fel.
Kutyusok nagyon élvezték a szabadságot és egymással
kergetőztek nekünk nem kis örömöt okozva.
Volt izgalom is
Érintettük Felső puszta romjait is. Pár évtizede még itt virágzó terület volt több pincével és gyümölcsösökkel, konyhakertekkel.
De most elvadult dzsumbuj rejti
Tovább haladtunk a Fehér sziklák felé
Ez a túra most másabb volt, mint az eddigiek.
Szeretem volna mindig is megmutatni, hogy a túrák
többek, mint, hogy végig haladunk a természetben...
Vannak gyönyörű kies helyek, sziklakiugrók, völgyrészletek
ahol az ember úgy érzi, mintha nem is a földön járna. Pedig ott jár.
Akkor, még is hol jár, és az érzést hogyan lehetne
megnevezni? Hogy egy másik valakinek el tudjam mondani: hol is jártam!
Fontos volt számomra mindig is az ünnep, igyekeztem odafigyelni
és észrevenni az alkalmakat ünnepelésre. Túrákba is beleviszem. Novemberi
túránk neve ezért is lett:
" Ahol az álmok
nem érnek véget!"
Olyan helyre terveztem a túrát, ahol másabb a táj, ahol nem
mindennapi ott lenni.
Pár szó kíséretében bontottam finom borokat... Szép volt!
Amit fentebb leírtam, arról szólt a kis beszédem. Vagy is,
hogy : „Ez a túra most másabb, mint az eddigiek. Adott a táj szépsége, még ha a
mai nap nem is a legszebb kilátás van, fontos észrevennünk a részleteket és el
is merülni benne, közben tere-fere, poénkodás, falatozás…
de még is álljunk meg egy pillanatra és tudatosítsuk
magunkban ezt a pillanatot, hogy itt többről van szó, mint amit látunk,
érzékelünk a tájból, a mai napból:
ez az a hely, pillanat, „ahol az álmok nem érnek véget”
Koronázzuk meg olyan mozdulattal, amilyen mozdulatot másként
nem ejtenénk meg itt kint a természetben...
Ezért bontsunk finom borokat és csurranjon pár csepp a több
tíz méteres mélységbe. Oda, ahova szívünk kötődik.”
Majd utána még mindig volt a tarsolyomban 5let!
Tovább indulva a meredek lejtőn leereszkedtünk le a völgybe.
Ki
így csúszott, ki úgy trükközött, volt akik rutinnal kezelték.
Közvetlen oda értünk le, ahol a völgy délnek fordul. Onnan
haladtunk a Királyszállási elágazó felé levő vége felé.
Jó volt a hangulat!
És a völgy is hozta a maga szépségét!
Szép volt ez a mai nap is. Nagyszerűek voltak a túratársak, a kutyuk is. És épp időben értünk ki az autókhoz, az elágazóban.
Képeim ITT TALÁLHATÓAK
Szűcs József képei ITT TALÁLHATÓAK
