Burok völgyet sokan járják,
de fentről csak keveseknek adatik meg látni.
És akkor a rejtett vízmosásairól,
kis Burok völgyről még nem is szóltam!
Burok völgy több, mint maga a
völgy!
Szép volt az időjárás és nagyszerű
volt a is csapat is. Túra előtti
hónapokban, hetekben több új túratárssal is megismerkedhettem a neten, a Túracsoportunkba jelentkezés kapcsán. Nagyszerű ismertséggé alakultak ki.
Sikerült is közülük
kettejükkel találkozni.
Több felől jöttünk össze most is. Várpalota
mellett, Győrből, Siófokról és Veszprémből.
Velünk volt Szabó Judit Manó
kutyusa is. Igen nagyszerű színfoltja volt a túránknak.
Rövid eligazítás után neki is
indultunk. Végig a Burok völgy déli partvonalán haladtunk.
Túránkon velünk tartott a kis
koboldunk is!
Az erdő teljesen egyféle volt
az avaros borítottságával. Ritkán járok ezen a vonalon, oda kellett figyelnem,
nehogy letérjünk az útvonalról. Így több helyen is meg kellett állnom és
gondolkodnom kellett. Ismerem és szeretem ezt az erdőrészt is, tudtam hol
járunk, de nem akartam felesleges kacskaringót. Ha egyedül vagyok, oda se
figyelek, hiszen a cél nem maga az út, hanem elveszni az erdőben!
Volt egy erdős sziklakiugró,
kiléptünk oda is. Rejtett hely, mondanám, igazi Erdei lények találkozóhelye! /
Tündérkő /
Szép a környezete is, de maga
a lelátás a Burokba is csodálatos! 2 rövid kis videót is készítettem a helyről. A képen a lelátás látható a Burok völgybe.
Megnéztünk félbehagyott
barlangfeltárást. Ez víznyelőt kiástak, de nem fejezték be, hatalmas gödörként
maradt hátra.
Találtunk agancsot, gombát. Megálltunk vadász leseknél.
Néztünk pelét is.
Pazar volt kiérni a Fehér sziklákhoz!
Innen nyugati irányba,
Királyszállási vége felé végig ellátni a völgy felett! Pazar!
A kis csapatunk a Manó kutyussal
Egy viszonylag fiatalon 57
évesen elhunyt vadász emlékére állítottak itt egy emlékkövet, mivel szerette ő is ezt a helyet.
Úgy hallottam, hogy szívbetegség vitte el.
Csodálatos, fantasztikus a kilátás!
Jól esett elidőzni ezen a
kies helyen!
Majd elindultunk lassan
lefele a mélységbe.
Szerintem élvezte a csapat!
Lányoknak, ahogyan tudtam,
segítettem.
Manó kutyus egyszerűen vette
a lapot. Szokásosan ide-oda futkározott, nézte, jön-e a gazdi?
Sikeresen leértünk és
elindultunk a mély szurdokban. Szerencsére, a csalánt ki tudtuk kerülni. És nem volt komolyabb fakidőléses
akadályok, mint egyik éven.
Megnéztünk mindent,
gombásztunk is egy kicsit.
Judit Manó kutyusa nagyszerű színfolt volt a túrán!
Megnéztük az Ikerbarlangot is
a csajokkal.
És olyan jól esett nézni a völgyben pihenő társaságra.
Ilyenkor, amikor jól érezzük
magunkat, nehéz az időt tartani.
Kocsikhoz 18-ra értünk
vissza.
Szerintem nagyszerű volt ez a
mai nap is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Hozzászólás: