2017. október 25., szerda

2017.09.16. Bor-kultúra Dörgicse környékén




    Esős volt a péntek, így kétséges volt a másnapi túra. De sikerült a met.hu-n lefigyelnem, hogy szombat hajnalban, reggel eláll az eső. Busszal mentem le. 8 körül Balatonfüreden még szakadt az eső. Most bele gondolva érdekes, mert nem volt nálam esőálló ruha.Biztos lehettem a dolgomban.
Tőle 15 km-re levő Balatonakaliban már egyáltalán nem esett, amint leszálltam a buszról. Igaz, 1 óra múltán elkezdett pötyörészni keveset, aztán végkép elállt. És érdekes, mert sár sem volt, amint kiértem a szabadba. Nagyon szép nap volt, bánhatod, hogy otthon maradtál!
Egy régi álmom teljesülhetett, amint kiülhettem a csodálatos Nivegy völgye fölé, a Szent Balázs templom romja előtt. És igen. Volt Bor-kultúra is!

Érdekes volt körülnézni az eső után, ahogy Balatonakaliban leszálltam. Frissen vizes volt minden, de nem eset!
Akaliban már korábbi években is jártam, meg idén augusztusban is. Dörgicsén csak régebben, úgy két alkalommal lehettem, de az is szívemhez nőtt.
Terveztem, hogy végre újra ellátogathassak a gyönyörű vidékre. Szerencsére, Akaliba  van rendesen busz járat. Veszprém, Várpalota és Székesfehérvár irányába is. Oda és visszafelé is.
Ezért is mertem meghirdetni ide túrát.



Valamikor itt volt a temető. Aztán változtatni kellett a helyén. Emlékül megmaradtak a sírok, a kőkeresztek. Érdekes volt most alaposabban is megnézni.



Felfele menet fantasztikus panorámában lehetett részem



Balaton-felvidéken járva az ember egy varázslatban jár. Önmagában a táj a domborzatával, a szőlőivel, a régi házakkal, utcáikkal… Romjaival és háttérnek néha ott a Balaton is. 
Valamikor a török időkben  határ vidék volt.
Fantasztikus volt az utcákon végig járni. Láttam felújított   régi  házakat is!



Három nevezetes rom van Dörgicsén. Kettőnél jártam.



Alsó Dörgicse, Boldog asszony templom romjánál.  
Nagyszerű látvány, rendezvénynek is nagyszerű hely




Majd jártam a Levendáriumban is!

Azzal, hogy kövekből építkeztek, végkép illeszkednek a templom romhoz. Lehetne egyszerű virágkertészet is. Jól illene az is a templom környezetébe. De a levendulával egy különös légkört sikerült létrehívni. Azt hinné az ember, hogy a hajdani kolostor kertet hívták életre. Sajnos, nem is olyan egyértelmű, hogy valaki ilyen csodálatos tájba, helyszellembe illőt alkosson. Láthatjuk Veszprém sétáló utcája felújításán, mennyire elszúrták. Szürke és sivár lett. Azt kell mondanom, hogy valami féle arány érzék mindenképpen kell. Még ha nem is tudatos. Itt pedig azt láttam, hogy nagyon is tudatos, illetve sugalmazott volt ez a Levendárium létesítés. Egy kegyelem! Ezt éreztem az egész kisugárzásából
Fantasztikus színfoltja lett Dörgicsének, igazán a környezetbe illő! Nagyon régen jártam arra és emlékszem, még csak üres füves rész volt a templom rom körül. Már akkor megfogott Dörgicse környéke. Örömmel újságolom el a túracsoportomnak az élményeimet és mutatom meg a képeket! Köztünk többen is levendula rajongók!



Felső Dörgicsei templom rom
Felemelő lelki élmény!
A rom előtt az evangélikus templom tornya látszik, ne tévesszen meg.



És a falu másik nevezetessége, a Pántlika pincészet!



Szívem számára egy másik fontos hely! Örömmel láttam a felújított pincészetet!



És a megérdemelt pillanat!
Finom Palócos gulyás leves volt kenyérrel és egy pohár bor
És a beszélgetés a kiszolgálóval.
Sajnos, a Balaton partról alig van buszjárat Dörgicsére. Pedig, nyáron, rossz idő esetén jó program lehet egy ilyen kirándulás, körültekintés a falvakba.

Dörgicsét elhagyva, elindultam a Szent Balázs templomromját felkeresni.



 Ott még nem jártam.

Élmény volt megpillantanom!



Megrendít midig, hogy bár rom, köveit széjjelhordták, enyészetté lett, de nem süllyedt feledésbe. Újra él a Szent Balázs temploma, újra tartanak egyházi alkalmakat és néha esküvőket is.
Jól körbe és keresztül jártam.


  
Templom elé kiülve elnézelődtem a tájban.
Régi álmom teljesülhetett, amikor az előttem elterülő Nivegy völgyén végignézhettem!



Majd a szőlő hegyen leereszkedve, néhol egy fürtöt lecsípve lassan leértem az aljba.



Szomorúan láttam elhagyatott szőlőst is.

   Szép volt ez a nap. Kegyelem, hogy el is állt az eső, és, hogy nem volt még sem sár, az eső ellenére. Szép emlékeket adott ez a nap, a táj, a finom bor. A színek és a vidék
 varázsa!
További képeket a Bakonyi tekergők face oldalán találhatsz a blog címére keresve.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Hozzászólás: